Kötés: 
kötött
Nyelv: 
Magyar
Kiadás éve: 
2009
Illusztráció: 
képekkel
Oldalszám: 
124
Méret: 
210 x 297
ISBN: 
9788088837731
Prokopp Mária - Méry Gábor
Középkori falképek a Szepességben
5 900Ft
A webshop átalakítás alatt, a rendelési lehetőség jelenleg szünetel.

Középkori falképek a Szepességben című munkájukkal Prokopp Mária művészet- történész és Méry Gábor kiadó, fotóművész újabb közös szellemi kalandra vállal- koztak. A 2002-ben megjelent, Gömörország többé-kevésbé ismeretlen, rejtőzkö- dő gótikus templomainak freskóit bemutató könyvük után most a „mosoly, derű, halk szívesség” Gömörtől északra fekvő vármegyéjében, a Szepességben kalauzolják végig az olvasót.A Szepesség nemcsak gyönyörű tájaival, csodálatos műemlékeivel tűnik ki. Ezer szállal kapcsolódik a magyar művelődés egészéhez is. A Szepesség megelevenedik Jókai, Mikszáth és Krúdy műveiben, innen származik Márai Sándor családja, itt szü- letett Illés Endre, valamint a német anyanyelvű irodalmár-polihisztor, Rumy Károly és a híres nyelvész Paul Hunsdorfer (Hunfalvy Pál).Amint a történeti Magyar Királyság egésze, a Szepesség is a XIV–XV. században élte virágkorát. Csodálatos művészeti emlékei közül a kötet bemutatja Kakaslomnic, Szepeshely, Szepesdaróc, Vitfalva, Zsegra, Poprád, Podolin és Lőcse templomainak, kolostorainak falképeit. A Szepesség képzőművészeti kultúrája – a tulajdonviszonyok és az országos méltóságokat viselő birtokosok: a Drugethek és a Szapolyaiak révén – szorosan kapcsolódik az Anjou–Luxemburgi udvari kultúrához, amely jellemző volt az akkori Magyar Királyság egész területére. Ennek a kultúrának a magas szín- vonalát példázza a csütörtökhelyi Szapolyai-kápolna, amelyhez fogható a korabeli Eu- rópában legfeljebb Párizsban található (Sainte-Chapelle). A XIV–XV. századi Magyar Királyság e könyvben bemutatott alkotásai kiállják az összehasonlítást Olaszország, Franciaország és a Német-római Császárság korabeli művészeti alkotásaival.E könyv, melyben a művészettörténeti magyarázat és elemzés a gazdag képanyaggal tökéletes egységben jelenik meg, ha akarjuk – művészettörténet, ha akarjuk – úti- könyv, de egyúttal valami más is. Aki figyelemmel kíséri Prokopp Mária és Méry Gábor munkásságát, tudja, hogy ők a művészettörténet-írásnál, illetve a fényképe- zésnél és a könyvkiadásnál többre, másra vállalkoztak: a könyv, amelyet kezünkben tartunk, magában foglalja a múltat, a jelent és a jövőt. Perényi János